Mottó

Nem értek mindenhez. Sőt, szinte semmihez sem értek. De véleményem az van. Ezt közlöm itt veletek.

Friss topikok

  • Tamás Babiczky: A liberális és a poroszos rendszer különbözőségét a közoktatási rendszerben vizsgálják. A felsőok... (2014.09.13. 21:27) Liberális oktatás vs. poroszképzés
  • Detlef: Bocs, ez kicsit OFF, de valami miatt nem tudok üzenetet küldeni, és szerintem érdekel titeket. Szó... (2009.09.08. 11:37) A hiányzó csendes őrült
  • Naszta: @fuhur: Kérdés, hogy az adók elleni lázadásokat le tudja-e majd verni cserében. (2009.07.13. 14:10) Energia
  • Naszta: attila The Hun 2009.01.20. 22:17:06 Tavajiak az ajánlatok, valószínűleg október óta romlottak. (2009.01.22. 18:22) Hova tovább?
  • Naszta: A helyzet a válsággal sem változott. Kezdek aggódni. (2008.12.01. 17:20) Politikai matematika Magyarországon

Linkblog

Környezetvédelem 2.0

2008.07.11. 09:43 | Naszta | 6 komment

Címkék: vélemény politika közélet hülye környezetvédelem energia

Problémák:

Ideje újragondolni a környezetvédelmet! Mégpedig alaposan! A hippik kora lejárt. Nem értek el semmit, ők is autóval járnak és jó vásárlók. Ma épp talán a legjobbak. Ma trendik a környezetvédő szakok az egyetemeken is. Nem csoda, hisz mindenki érzi, hogy tenni kéne valamit. Az érzésből sajnos nem sok jut el a megvalósításig. A környezetvédelmet ma még mindig csak az álmodozók képviselik. Vagy a dilettánsok. Vagy a kettő együtt. Nagy hiba.

A probléma gyökere ott van, hogy nem a problémák gócpontjainál akarjuk kezelni a problémákat. Még a világ fejlett felén sem. Attól ugyanis, hogy Ausztriában tisztaság van, ugyanúgy tonnányi szennyel állítja elő a termékeit. Csak a mocskot például Kínába exportálja. Aztán nézünk csúnyán a kínai komcsi szemébe, hogy nézd meg, hogy még olimpiát sem tudsz tiszta környezetben tartani! Pedig jobb, ha nézi a fejlett vásárló azt a mocskot! Az övé is.

Meg kell érteni a technológiát

Ahhoz hogy BÁRMIT környezetbaráttá tudjunk tenni, nagyon mélyen ismerni kell a technológiát, amit használunk. Ezért elvetélt ötlet a „környezetvédő” szakirány. Nem old meg ugyanis semmit. Hiába érti ugyanis valaki, hogy hogyan párosodnak az algák, fingja nem lesz arról, hogy egy esztergálási technológiában hol lehetne szennyező anyagot fogni.

Hasonló a helyzet a környezetvédelmi hatóságokkal is. A legtöbb esetben annyi a munkájuk, hogy esélyük sincs átnézni egy komolyabb tervanyagot becsülettel. Így aztán a papír színén tudnak kb. kínlódni. A világ jobbik felén persze jobban figyelnek. Ők exportálják a szemetes melót.

Mi lehet a megoldás?

Az egyik közös hiba az, hogy nem a szakembert teszik érdekelté a szabályok betartásában. Ha a tervezéskor a mérnök felett lebeg Damoklész kardja és a szabványokban szerepelnének szigorú kitételek a környezeti hatásokra, akkor ezek a kérdések igen hamar jó irányba változnának.

Persze ez nem elég. A szabványnak – a gyártásra vonatkozó részének – vonatkoznia kell bármely eladott termékre. Függetlenül a gyártás helyétől. Így csak a munkabér miatt lenne érdemes exportálni a munkát. A cégek érdekelté válnának a környezetkímélő technológia kifejlesztésében, nem kerülnének hátrányba olyan cégekkel szemben, akik tesznek a (leendő) gyermekük életére. Elég lenne egy nagy piacon meglépni ezt. (Például EU.) A többi jönne vele, hiszen a multinak nem éri meg két féle gyártástechnológiát használnia a különböző régiókra (Ld.: RoHS).

Energia szektor: a legsúlyosabb teher

 Az energiaszektor az állatorvosi ló. Minden baja megvan. Korlátosak a készleteink és ebben a pillanatban semmilyen alternatívát nem tudunk felmutatni.

Megismétlem részletesen környezetvédők kedvéért:

  • fosszilis üzemanyagok: gyakorlatilag nincs alternatíva most. Elhagyásuk gyakorlatilag lehetetlen. Ha csak a szállítást nézem (fűtést, áramtermelést nem), akkor is esélytelen. (Hajó, vonat, kamion, stb.) Az egyetlen értelmesnek tűnő válasz a bio-üzemanyagok. De ezek is legalább két okból nem jobbak a bányászott nyersanyagnál: ugyanúgy széndioxidot bocsátanak ki és éhezést generálnak. Megoldás az lehet, hogy gyakorlatilag elimináljuk ezeket a hordozókat, csak villany energiát használunk és a hajókon meg szelet vagy atomot. Amíg azonban a környezetvédelem ennyire nem tud mit kezdeni az atomenergiával és a folyóvédelemmel, tartok tőle, hogy marad az olaj, a gáz és a szén.

 

  • atomenergia: kedvencem az ezzel kapcsolatos idiotizmus. A környezetvédők rendre odakötözik magukat minden egyes erőmű építésekor. Csak a gondolkodás maradt ki. Azt javaslom, hogy annál a környezetvédőnél, aki ma jóval kevesebb energiát akar termelni, kapcsoljuk ki az áramot! A szén, az olaj és a gáz erőművek rengeteg kárt tesznek. Többet sugároznak, mint az atomerőművek és rengeteg üvegházgázt pöfékelnek ki. Logikus a bezárásuk. DE: az energiát egyelőre pótolni kell. A szél és naperőművek jelenleg ezredét képesek leadni egy fosszilis vagy atomerőmű teljesítményének, tehát nem képeznek perspektívát. A víz energia perspektíva, de sík országokban nem játszik (ld.: hazánk) és a folyó természeti kincseire is lesz, aki vigyáz.

Summa

Hosszú távon a megoldás az energiafüggőség jelentős csökkentése. Ez nagy hatásfokú eszközök tervezése felé kell, hogy vegye az irányt. Nyilvánvalóan életmódot is váltani kell. Újra divatba kell, hogy jöjjenek a tényleg tartós fogyasztási cikkek. Ha cipőről, ruháról stb. beszélünk, akkor is.

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekel.blog.hu/api/trackback/id/tr64563359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BoLToN® 2008.07.11. 18:09:21

lehet hogy egy környezetvédelmi szakos nem érti a technológiát, de egy környezetmérnök annál inkább. az a dolga. nem csak algákról tanulnak, hanem újrahasznosításról, alternatív energiaforrásokról, veszélyes anyagok kezeléséről, kárelhárításról, stb. a lényeg az, hogy szakember van, nem ez a probléma.
az meg hogy a 'szél és naperőművek jelenleg ezredét képesek leadni egy fosszilis vagy atomerőmű teljesítményének, tehát nem képeznek perspektívát.' kicsit sántít. egy reaktor 200-5000 mw között termel, a világ legnagyobb naperőműve 40 mw-ot fog. az picit több mint az ezrede, sőt: a szahara 1%-ának napkollektorokkal való lefedése biztosítaná az egész bolygó energiaszükségletét. elég durva hasonlat, de azért perspektíva.
linkek:
hu.wikipedia.org/wiki/Atomer%C5%91m%C5%B1
www.dw-world.de/dw/article/0,2144,3430319,00.html
nekünk jó hogy van paks, nem is ellenzem az atomenergiát, de:
évekig javítottak egy 'pici' hibát, továbbá a politikai elitnek fingja sincs mi lesz akkor ha már be kell zárni a boltot. mert hogy előbb utóbb lejár a szavatossága.

amit írsz, jó, de picit nézz utána a dolgoknak, vagy változtasd a címet: nem értek hozzá, és utána se olvasok.

minden jót!

Naszta · http://naszta.hu 2008.07.12. 20:08:56

"lehet hogy egy környezetvédelmi szakos nem érti a technológiát, de egy környezetmérnök annál inkább. az a dolga. nem csak algákról tanulnak, hanem újrahasznosításról, alternatív energiaforrásokról, veszélyes anyagok kezeléséről, kárelhárításról, stb. a lényeg az, hogy szakember van, nem ez a probléma."

Praktikusan ezeket külön-külön szakember végzi. Ha para van pl. egy vegyi anyaggal, akkor vegyészmérnököt hívnak. Sajnos az ipar (és az állami szféra) nem vevő ezekre a vegyes tudásokra. Nem is feltétlenül parktikus. Én mérnökként dolgozom, látom hogy egyik szakma sem veszi őket komolyan. Keményebb szakmai vitákban - ahol a lényeg van sokszor - nem tudnak bele menni a nem tudásuk miatt.

"egy reaktor 200-5000 mw között termel, a világ legnagyobb naperőműve 40 mw-ot fog."

Nap erőműnél és szélerőműnél kifelejtik sokan, hogy nettó energiában illik mérni azt, hogy mennyire jó egy erőmű. Magyarul: egy erőmű minimum addig nem termelt semmit, amíg az előállításához szükséges energiát meg nem termeli.

Nem tértem ki arra sem, hogy mi van felhős időben/szél csendben. Normális helyeken erre az esetre gázturbina van, de azért az elég szívás. Mert hát már nem olyan tiszta az az energia. Meg hát 2 erőművet építesz 1 helyett.

A Szahara 1%-ka mekkora terület? Vagy csak az, ami Európát ellátná? Mennyi fényvisszaverő anyag kell hozzá? Mennyi energia azt előállítani? Mennyi energia veszteség keletkezne a szállítási a távolságon? Ha gazdaságos, akkor miért nem terjedt még el? Stb.

"fingja sincs mi lesz akkor ha már be kell zárni a boltot"

Ez így van. Ennél egyszerűbb dolgokhoz sincs közük...

"de picit nézz utána a dolgoknak"

Mond, hol érzed a hiányát!

BoLToN® 2008.07.12. 22:29:40

én csak a d hiányát érzem :D (mond, hol...)

a környezetmérnök egy példa volt. igazad van, vannak erre szakemberek. de a postban meg azt írod, hogy nincsenek, vagy csak környezetvédő szakosak.
azt sem állítottam, hogy a napenergia teljes mértékben felváltja a többi forrást. csak annyit, hogy nem elhanyagolandó. és még fejlődik a technológiája. van már olyan naperőmű is, ami egy folyadékot melegít fel, ez pedig hőenergiája leadásával szolgáltat áramot a sötét órákban.
a szahara 1%-a kb 90.000 km2, ami nagynak tűnhet, de ez elegendő áramot szolgáltat a 149.000.000 km2en lakó emberiségnek. és nem csak európa, hanem a föld teljes lakossága.
de ismétlem, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy nem elhanyagolandó.

szép estét!

Naszta · http://naszta.hu 2008.07.13. 00:10:04

"a környezetmérnök egy példa volt. igazad van, vannak erre szakemberek. de a postban meg azt írod, hogy nincsenek, vagy csak környezetvédő szakosak."

Azt állítom fent, hogy ma tervezéskor és sokszor a gyártásnál ill. kivitelezésnél gyakorlatilag még nem szempont a környezetvédelem. Ennek három oka van:

1) nincs környezetvédő mérnök a projektekben, de ha lenne sem tudná általában ellátni a feladatát (mély szakmai ismeretek hiánya stb.)

2) ma semmilyen szabályozásban nincs kényszerítve rá a mérnök, nem üti meg a bokáját, ha nem figyel rá. Viszont erős a kényszer az árban.

3) a hatóság impotens és pont olyanok dolgoznak ott - a tapasztalatom szerint - akik gyakorlatilag csak a formai követelményeket tudják ellenőrízni. Néha belekötnek valamibe, de közük nincs hozzá. (Nyugaton ezeket a munkákat küldik Kínába, ha jó a hivatal.)

"azt sem állítottam, hogy a napenergia teljes mértékben felváltja a többi forrást. csak annyit, hogy nem elhanyagolandó."

Az energiához képest - amit termel - drága. 90.000 km2 az kb. Magyarország területe. Ennyi felületet kéne bevonni fémmel. És karban tartani. Gyakorlatilag esélytelen. A szállítási veszteség külön megérne egy misét...

Ma nagy mennyiségű energiát - tudtommal - csak víz alapú csúcserőművekben tudnak tárolni. (Felesleges energiával felpumpálják a vizet a hegy tetejére, szükségkor pedig leengedik ugyanazon a turbinán át, csak áramot termelve.)

BoLToN® 2008.07.13. 13:37:32

na így már kerekebb.
bár az hogy nem szempont szerintem mo-ra jobban jellemző, mint a nyugati országokra.
a napenergiát cáfolnád továbbra is, nem mondtam hogy az a végső megoldás, csak azt hogy nem elhanyagolandó. mondod, hogy mo. méretű, én meg mondom, hogy az egész bolygónak elég lenne. tudom hogy rohadt sok munka meg anyag meg ember, de számold csak össze az összes (szén, olaj, biomassza, atom, víz, szél, stb) erőmű anyagát meg emberigényét, máris nem olyan rossz az.
de ha már energia: megfelelő szigetelés, napkollektor a tetőkre, talán még egy-két miniszélkerék, ha a háztartások szintjén csökkentjük az energiafogyasztást, máris jobb.

Naszta · http://naszta.hu 2008.07.13. 21:26:44

BoLToN® · outofforder.blog.hu 2008.07.13. 13:37:32

Én is mikró szinten látom a megoldást. Sokkal ésszerűbb. És nincs szállítási veszteség sem. Ott meg szinte minden játszhat: nap, szél, geotermikus stb.
süti beállítások módosítása